TÁMOP 3.1.5.

 

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Unió Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.            

Nemzeti fejlesztési Ügynökség
www. ujszechenyiterv.gov.hu
06 40 438 638

Közreműködő szervezet:

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Cím:1134 Budapest, Váci út 45. “C” épület
Tel: +36 1/273 4250
E-mail: eutamogatas@esza.hu
www.esza.hu
www.ujszechenyiterv. gov.hu

A TÁMOP 3.1.5 Óvodapedagógusok továbbképzése Balmazújvároson című pályázatunk nyilvánosságát biztosítani igyekszünk a következő elérhetőség ismertetésével mely a pályázat nyomon követését segíti.
A hazai támogatott projektek adatai megtalálhatók a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a TÉRKÉPTÉR alkalmazás segítségével:

http://www.terkepter.nfu.hu/

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja

********************************************************************************************************************

Szakmai nap

2015 április 29

A TÁMOP3.1.5 – 09 / A / 2 – Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) – pályázat fenntartása kapcsán szakmai nap került megrendezésre óvodánkban.

A szakmai napon az óvodánkban működő drámacsoport bemutató foglalkozására került sor, amelyen a meghívásnak eleget tevő óvodapedagógusok és tanító nénik a „Mese a falánk tyúkocskáról” című, népszerű mese dramatikus feldolgozását tekinthették meg.

A foglakozást szakmai megbeszélés követett, amin a foglakozást vezető pedagógus vezetésével elemezték a résztvevők a látottakat.

P1160539  P1160550 P1160559  P1160564

Az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény (4060 Balmazújváros, Kossuth u. 19.) sikeresen pályázott a TÁMOP 3.1.5.-09/A-2-2010-0406 kódszámú “Óvodapedagógusok továbbképzése Balmazújvároson”című pályázaton.

A projekt megvalósulásának időtartama: 2010.07.01-2012.10.01.

A pályázaton 12 000 000 Ft-ot nyertünk.

A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A pályázat támogatja 3 óvodapedagógus tandíját és a tanulmányokkal összefüggő összes költséget.

A tanulmányok megkönnyítése érdekében hordozható számítógépet is biztosítottunk részükre.

Tóthné Papp Anikó fejlesztőpedagógus pedagógus gusi szakán. Jelenleg fejlesztőpedagógusként dolgozik az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény óvodáiban. szakvizsgára felkészítő képzésen vett részt a Debreceni Egyetem fejlesztőpedagógus.

Dobos Krisztina pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésen vett részt a Debreceni Egyetem nyelv és beszédfejlesztő pedagógusi szakon.

Szilágyi Gabriella gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus szakon szerzett szakképesítést Győrben, a Nyugat- magyarországi Egyetemen.

*******

Óvodapedagógusok továbbképzése Balmazújvároson

TÁMOP 3.1.5.-09/A-2-2010-0406

Ezen pályázati forrásból az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 2010.-ben 12.000.000. Ft támogatást nyert 3 fő óvodapedagógus továbbképzésének finanszírozására. A projekt 2010. 07.01.- től  2012.10. 01. ig tartott.
Tóthné Papp Anikó
fejlesztőpedagógusi szakvizsgát szerzett. Ő jelenleg fejlesztőpedagógusként dolgozik tovább.
Dobos Krisztina
óvodapedagógus nyelv- és beszédfejlesztő szakvizsgát tett. Végzettsége feljogosítja a logopédus munkáját segítve, kiegészítve a gyerekek beszédfejlesztésére.
Szilágyi Gabriella
gyógy testnevelő óvodapedagógussá lett. A megszerzett ismereteit a gyerekek mozgásfejlesztése terén hasznosítja.

*****

TÁMOP-3.1.5-09/A/2-2010-0406 pályázat keretében végzett Fejlesztőpedagógus Szakirányú képzés beszámolója

A képzésben résztvevő neve: Tóthné Papp Anikó          Óvodapedagógus

Pályázó Intézmény neve: Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény

A képzés ideje: 2010. Aug. 30-tól 2011. Jun.30-ig

A képzést nyújtó Intézmény neve és címe: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

4220 Hajdúböszörmény, Désány I. u.1-9.

A képzés szakiránya: Fejlesztőpedagógus szakirányú továbbképzési szak

I. Egyéni motiváció, érdeklődési terület

– Óvodapedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek felfrissítése, mélyítése.

– A képességfejlesztés lehetőségeinek, hatékonyságának. A differenciálás módszereinek elsajátítása.

– Pszichodiagnosztikai mérőeszközök megismerése, alkalmazása.

– A diagnosztikai és terápiás módszerek koherenciájának megteremtése, gyakorlása.

II. A fejlesztőpedagógia jelentősége, szükségessége, illeszkedése a mai társadalmi folyamatokban.

  • – Társadalmi, gazdasági változások hatására jelentősen csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség.
  • – Nagyon nehéz értéket, kultúrát, szellemiséget közvetíteni úgy, hogy a családok közötti gazdasági és szociális különbségek egyre nagyobb eltéréseket mutatnak.
  • – A családok csak az alapvető funkcióikat tudják teljesíteni, a nevelést  áthárítják  az intézményekre.
  • – Az ismeretszerzésben teret hódít a média, a személyes kapcsolatok helyett a telekommunikáció érvényesül.
  • – A társadalomban mutatkozó problémák a mind koraibb prevenció fontosságát támasztják alá.
  • – Egyre nagyobb hangsúlyt kap az óvodás életkorban megvalósuló differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés.

A szakirányú képzésben elsajátítottam:

  • A beilleszkedési és/ vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek pedagógiai szűrését, prevencióját, korrekcióját csoportos és egyéni formában.
  • – Módszertani ismeretek hatékony alkalmazását óvodai, iskolai csoportokban, egyéni és kiscsoportos fejlesztési eljárásokban.
  • – Tanulási zavarra utaló jelek felismerését. Diagnosztizálás céljából a tovább irányítás lehetőségét, módját.

A fejlesztőprogram készítésének elemeit, a képességek egymásra épülésének hierarchiáját, a képességek rendszer

A képzés tartalma, tantárgyai:
I. félév

  • – Fejlesztőprogram  készítésének módszertana I.
  • – Gyermekvédelem
  • – Mentálhigiéné
  •  – Pszichodiagnosztika I.
  • – Szociálpszichológia
  • – Tanulásmódszertan
  • – Szakdolgozati konzultáció
  • – Esetmegbeszélés

A képzés tartalma, tantárgyai:
II. félév

  • – Autogéntréning
  • – Családgondozás
  • – Drámapedagógia
  • – Fejlesztőprogram készítésének módszertana II.
  • – Esetmegbeszélés II.
  • – Speciális szükségletű gyermekek pedagógiája
  • – Pszichodiagnosztika II.
  • – Szakdolgozati konzultáció II.

A fejlesztőpedagógus kompetenciája

  • – Azokra a gyerekekre terjed ki, akik legalább a normál intelligencia övezetben helyezhetők el, ép érzékszervekkel rendelkeznek.
  • – Érésbeli lemaradásuk vagy tanulási nehézségeik elsősorban szociális hátrányból fakadnak.
  • – Speciális elméleti és módszertani felkészültség révén hatékonyan elősegítheti az alapkészségek ( írás, olvasás, számolás) elsajátítását.

Balmazújváros, 2011.Június 30.

*****

TÁMOP 3.1.5.

Képzésen résztvevő pedagógus: Dobos Krisztina

Képzés helye: DEGYFK – Hajdúböszörmény

Képzés ideje: 2010. augusztus 30. – 2012. június 30.

2 éves szakvizsgával záruló képzés

Kommunikáció és beszédfejlesztő pedagógus

 

A képzés célja:

A pedagógusi tevékenység ellátásához szükséges elméleti- és gyakorlati ismeretek megerősítése, elmélyítése a legújabb ismeretekkel történő megújítása.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, ismeretek, az ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, elvárt szakmai attitűdök:

A gyakorlati tevékenységük tapasztalataira építve a képzés során a pedagógusok felkészülnek a pedagógus munkakörök, illetve az intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására. Ismereteket szereznek az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről, a szaktárgyi oktatásban és nevelésben, az intézmények eredményes irányítására, működésére vonatkozóan, az egyéni sajátosságokat figyelembevevő személyiségformálás elméletére, módszereire.

Kötelező ismeretkörök:

–         Intézmény és társadalom

–         Európa tanulmányok

–         Jogi- és államigazgatási ismeretek

–         Szervezetfejlesztés

–         Az intézmény információs rendszere

–         Minőségbiztosítási rendszerek és irányítás

–         Minőség az intézményben és a pedagógus munkájában

–         Marketing és PR tevékenység

–         Mérés a pedagógiában

–         A minőségbiztosítás gyakorlati ismeretei

–         Mentálhigiéné

–         Tervezés és módszerek a pedagógiai folyamatban

–         Szakmai kompetenciát fejlesztő tréning I-II.

–         Gyermek-, család- és ifjúságvédelem

–         Kisebbségek az oktatásügyben

–         A differenciálás pedagógiai-pszichológiai alapjai I-II.

–         A kommunikáció elmélete

–         A szövegalkotás módszertana

–         Hagyományőrzés és kommunikáció

–         A pedagógus kommunikációja

–         A beszédfejlesztés módszertana I-II.

–         Alkalmazott drámapedagógia

–         Mese és pszichológia

–         Irodalmi kommunikáció és szövegtípusok

–         Írott média

–         Kommunikációs tréning

–         Beszédfejlesztési gyakorlat I-II.

–         Szövegelemzési gyakorlat

–         Hagyományőrzés és kommunikáció a gyermeki világban

A képzés választásának okai:

Korunk technikai fejlődése, a számítógépek, a videotechnika előretörésével egyre inkább háttérbe szorul az ember-ember közötti verbális kommunikáció. Egyre kevesebb az igény és a lehetőség arra, hogy nyelvhasználók helyesen, ízes magyarsággal beszéljenek, sőt, hogy egyáltalán beszéljenek. A rohanó élettempó sok családban a szülő-szülő, szülő-gyermek közötti nyelvi kapcsolat beszűkülését/megszűnését eredményezi. A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos megfigyelések egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a keveset beszélő, nem olvasó gyermekek gondolkodása, érzelemvilága szürkébb, szegényesebb, mint helyesen kommunikáló, olvasó társaiké, s ez hátrányt jelent számukra a társadalmi érvényesülésben is.

A képzés szükségszerűsége az intézmény szempontjából.

Beszédfejlődés, család, szociális háttér:

A legtöbb családban alig van idő a közvetlen beszélgetésekre, pedig a felnőtt, gyerek számára ez létfontosságú kapocs. A jó anyagi helyzetben lévő családok egy része megpróbál mindent megtenni a gyermek helyes beszédfejlődéséért. Igyekeznek a gyermeknek jó példát mutatni, választékosan beszélnek, igényesek saját nyelvhasználatukban. A gyerekeknek mesekönyveket, lexikonokat vásárolnak. Az utóbbi időben egyre több családban válik általánossá a házimozi. Céljuk minél több videofilm-kazetta, CD megvásárlása, témájukat a pillanatnyi igény, a divat határozza meg, a tartalom nem fontos a számukra. Ezekben a családokban sokszor nincs idő gyermekkel való foglalkozásra, a közvetlen kommunikációra. A gyermek kérdez, érdeklődik, és ez a rohanó családtagok számára gyakran teher. Így a gyermek számára egyetlen „társ” marad, a video vagy a számítógép. A gyermek elfelejt beszélni, szókincse szűkül, nem lesz igénye a szép magyar beszéd.

Sok hátrányos helyzetű családban nem jut pénz mesekönyvre, videóra, számítógépre, de sajnos nem jut idő és szeretet sem a gyerekekre. A hátrányos helyzetű gyermekek beszédmegértési- és beszédészlelési szintje alacsonyabb, mint a nem hátrányos helyzetűeké. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek nyelvi fejlődésének, a nyelvi hátrányok leküzdésének, a felzárkóztatásnak leginkább kedvező terepe az óvoda.

Az óvodai élet során a hátrányos helyzetű gyermekek beszédkultúrája sokat formálódik. Az óvoda az az első hely, ahol tanul helyesen beszélni, elsajátíthatja a legalapvetőbb nyelvi eszközök használatát. Az óvónőknek tudatosítani kell a szülőben a helyes és szép beszéd igényének fontosságát. Sajnos azonban nagyon nehéz a családok, a szülők magatartását befolyásolni, megváltoztatni. Ez a célkitűzés akkor ütközik igazi akadályba, ha maga a pedagógus beszédfejlettsége nem felel meg a köznyelvi norma elvárásainak.

A képzés választásának okai:

Korábban részt vettem rövid idejű, 30 órás logopédiai képzésen, ami felkeltette az érdeklődésemet a képzés tartalmasabb továbbvitelét, elmélyítését illetően.

A kommunikáció és beszédfejlesztő pedagógus feladatköre:

A logopédus munkáját kiegészíti a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus tevékenység, aki a terápia begyakorló, automatizáló részében kap aktív szerepet, a már kialakított és rögzített hangokat automatizálhatja, aki a megkésett beszédfejlődés terápiája esetén az aktív szókincsbe épülő szavakat, kifejezéseket, nyelvtani formulákat gyakoroltathatja. Diszlexia-diszgráfia redukációban is aktív résztvevője lehet a terápia készségfejlesztő részének, begyakorlásának, automatizálásának. A két szakember együttműködése gyümölcsöző lehet jó munkaszervezéssel, a feladatok szakszerű megosztásával és egymás kompetenciájának kölcsönös tiszteletben tartásával: a logopédus igazi logopédiai feladatokra fókuszálhat, a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus pedig nyelvi kompetenciát erősít, szókincset gazdagít, részképességeket fejleszt. Így emelkedhet az ellátott gyermekek száma, kevesebben maradnak várakozó listán és többen lesznek azok, akik tanulási tevékenységükben nem lesznek kudarcra ítélve.

*****

TÁMOP 3.1.5- 09/A2-2010-0406

Fejlesztő pedagógusok az óvodában

A TV Balmazújváros 2012. szeptember 21-i adásából

*****

gyógytestnevelés

PowerPoint bemutató
Készítette Szilágyi Gabriella